A szimpatikus és vagus idegek a hasnyálmirigy beidegzését biztosítják, és ebben a folyamatban nagyobb szerepet játszik a celiásplexus. A belső idegek egy kis és nagy ágát szimpatikus komponens alkotja. Eredményét a gerincvelő V-IX és X-XI dorsalis ganglionja határozza meg. Ezenkívül magában foglalja a máj, a lép és a felső mezenterikus plexusokat is. Mindezen plexusoktól a testhez megfelelő aranyos idegrostok. Ezekkel együtt az erek közvetlen közelében lévő paraszimpatikus idegek szorosan összefonódnak egymással.Összesen, a kis hasnyálmirigybe jutnak. Mindezek a plexusok, amelyek a prosztata közelében vannak, összetett komplexet alkotnak. Valamennyi szálat gyakorlatilag lehetetlen elkülöníteni benne, az ágak olyan erősen összefonódnak egymással. A mirigysejtek beidegződése külön-külön megy keresztül a Langerhans-szigetek beágyazódásából.
A hasnyálmirigy plexusa az elülső és a hátsó részen helyezkedik el. Ez része a ventrális plexusnak. A hasnyálmirigy-plexus egy igen erős reflexogén zóna. Azonnali irritációja sokkhoz vezet.
A vagus idegek ágai is belépnek a hasnyálmirigybe. Cselekednek rajta, közvetve vagy közvetlenül a cöliák plexus csomóin. A hasnyálmirigy beidegzésében nagy értéket a bal vagus ideg játszik.Ő az a feladata, hogy beavatkozzon a mirigy minden részlegébe. A megfelelő vagus ideg az adott helyhez közel áll, de csak különálló ágakkal.
A szimpatikus szálak szabályozzák a hasnyálmirigyhez illő összes véredényt. Folyamatosan kísérik őket. A paraszimpatikus idegek részt vesznek az exocrin aktivitás szabályozásában és szabályozásában. Ez főként az enzimek felszabadulását és képződését befolyásolja.
A hasnyálmirigy, a nyombél duodenum, az epehólyag, az epevezeték és a máj munkahelyét vizsgálva megfigyelhetjük a beidegzés szoros kapcsolatát e szervekben. A többértékű innerváció biztosítja az összes folyamat összekapcsolását.
A hasnyálmirigyrák kialakulásával az idegeket körülvevő rosszindulatú szövetek jelennek meg. Ez fokozott nyomást eredményez, és a beteg éles fájdalmat érez.